Kegyelemosztogatás, Soros kitüntetése és Magyarország csuklóztatása – így telnek Biden utolsó elnöki hetei

Kevesebb mint két hét van hátra Joe Biden amerikai elnök hivatali idejéből. Ahogy az lenni szokott, ilyenkor az amerikai elnökök még utolsó döntéseikkel igyekeznek elintézni „ügyes-bajos dolgaikat”, vagy esetleg igyekeznek bebetonozni politikai örökségüket. Ebben a tekintetben Joe Biden is elfoglalt volt az utóbbi hetekben, nézzük mivel töltötte hivatali idejének végét az amerikai elnök.

Kegyelem Hunter Bidennek

A Mandiner is több cikkben foglalkozott azzal, milyen ügyei voltak az elnök fiának, Hunter Bidennek: egyes korrupciógyanús ügyek egészen Ukrajnáig vezettek, ezzel kapcsolatban az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) pénzmosás gyanújával indított nyomozást. Joe Biden pozíciójával visszaélve nyomást gyakorolt volna Petro Porosenko akkori ukrán elnökre annak érdekében, hogy kirúgja a Burisma korrupciógyanús ügyeit vizsgáló főügyészt, Viktor Sokint, mivel a korrupcióban érintett lehetett Hunter is, akinek az ebben játszott szerepét külön vizsgálták.

Hunter Biden 2014 áprilisától volt a Burisma igazgatótanácsának tagja.

Huntert tavaly két teljesen más büntetőügyben találta bűnösnek a bíróság, de még nem történt meg az ítélethirdetés.  Az elnök fia ellen azért indult eljárás, mert hazudott a kábítószer használatával kapcsolatban egy fegyvervásárlási kérdőíven, ebben az ügyben tiltott fegyverbirtoklás és hivatalos szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt ítélték el. Emellett mintegy 1,4 millió dollár adó megfizetésének elmulasztása miatt állt bíróság elé. A büntetőtárgyalásra ugyanakkor nem került sor, mert az elnök fia vádalku keretében elismerte bűnösségét.

Miért is fontos a Burisma-ügy? Habár Biden hivatalosan nem a fentebb említett két ügyben adott kegyelmet fiának a dokumentumnak van egy érdekes pontja: hivatalos irat szerint Hunter Biden teljes és feltétel nélküli kegyelemet kap. „Az Egyesült Államok elleni azon bűncselekményekért, amelyeket a 2014. január 1. és 2024. december 1. közötti időszakban követett el vagy követhetett el, illetve amelyekben részt vett (...)” Ennek értelmében Hunter Biden immunitást nyert minden olyan bűncselekmény alól, amit az elmúlt 10 évben követett el,

Soros György kitüntetése

Január 5-én a Fehér Ház bejelentette, hogy idén kik kapják meg az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az elnöki szabadságérmet. A 19 kitüntetett között pedig helyet kapott Soros György spekuláns is. A Fehér Ház közleménye szerint a kitüntetettek – azaz maga Soros György is – példamutatóan hozzájárult az Egyesült Államok jólétéhez, értékeihez vagy biztonságához, a világbékéhez, vagy más jelentős társadalmi, köz- vagy magánjogi erőfeszítésekhez.

Soros György kitüntetését persze nem kis felháborodással fogadta az amerikai jobboldal. Rick Scott republikánus szenátor szerint például, ha valaki kitüntetést akar kapni Bidentől, akkor csak annyit kell tenni, hogy „milliókat adományozzon neki és családjának”. 

Biden újraválasztási kampányát is óriási összegekkel támogatta. Biden visszalépését követően pedig nemcsak fia, Alex Soros, de ő maga is támogatásáról biztosította Biden alelnökét Kamala Harrist. Alex Sorosnak egyébként szinte szabad bejárása volt az elmúlt években a Fehér Házba. A Washington Examiner tavalyi adatai szerint 2021-2024 között legkevesebb két tucat alkalommal járt az elnöki hivatalban a mintegy 25 milliárd dolláros (8860 milliárd forintos) pénzügyi birodalmat kezelő férfi. 

Kicsinyes bosszú Magyarországgal szemben

A legvégére persze Magyarország sem maradhatott ki a távozó elnöki adminisztráció körüli cirkuszból. Január 7-én derült ki, hogy Szankciós listára tette az Egyesült Államok Rogán Antalt. A Miniszterelnök Kabinetirodát vezető miniszter az SDN-listára (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) került, felt, ez az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Mind a magyarországi kormányzati szereplők, mind amerikai jobboldali politikusok úgy reagáltak, hogy

Bryan E. Leib – aki akár Pressman utódja is lehet Budapesten – úgy reagált: „Szégyen, amit a budapesti nagykövet tett! Ez egy politikailag motivált lépés volt. Majd hozzátette, miután január 20-án hivatalba lép Donald Trump, az amerikai-magyar kapcsolatok visszatérnek az aranykorba. 

Nyitókép: Celal Gunes / ANADOLU / Anadolu via AFP

***